KSZGYSZ konferencia

Az ipari kibocsátások kérdésköre az Európai Unióban

Az ipari tevékenységek ma is fontos szerepet játszanak az európai gazdaságban, de jelentős negatív környezeti hatással is járnak. A légköri szennyezőanyag-kibocsátások jelentős részéért a legnagyobb ipari létesítmények felelősek. Emellett tevékenységükből nagy mennyiségben képződik hulladék és szennyvíz, miközben igen sok energiát fogyasztanak. Ezek, illetve az ezekből eredő kibocsátások hatással vannak a vizekre és a talajra, károsítják az ökoszisztémákat és a növényeket, veszélyeztetik a környezetet. Így az ipari létesítmények környezeti és egészségügyi hatásainak, a kibocsátásaik kockázatainak mérséklése, biztonságos működésük biztosítása és ellenőrzése szükséges, amelyet célszerűen egységes, uniós szintű jogszabályok biztosíthatnak, összhangban az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervével.

Kiemelt jelentőséggel bír- mind a szabályozás összetettsége mind az érintettek köre miatt is – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1785 irányelve (2024. április 24.) (továbbiakban IED 2.0), amelyet 2026. július 1-ig kell átültetniük a tagállamoknak. Az irányelv kiterjed az ipari létesítményekből és az állattartásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzésének, csökkentésének kérdéskörére is.

Az irányelv tagállami átültetése több szakterületet érintő komplex feladat, melynek részét képezi a hazai engedélyezési eljárások, monitoring, szankcionálás, illetve az érintett gazdasági tevékenységekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata is. 2026. őszére egyrészt az EU szabályozás teljesebbé válása, illetve a hazai átültetéssel összefüggő aktualitások jelnetős érdeklődésre tarthatnak számot.

Közép- és Dél-kelet Európa környezetvédelmi kihívásai és megoldások

Közép- és Dél-kelet Európa térségének környezetvédelmi kihívásai több okra is visszavezethetők: a régió országaiban az elmúlt évtizedek iparosítása, a gazdasági felzárkózással összefüggő beruházások és a klímaváltozás hatásainak kezelése összetett megoldásokat kíván. Főbb kiemelt kulcsterületek a levegőszennyezés a vízszennyezés és vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, valamint a biodiverzitás csökkenés kérdésköre. A kihívások határokon is átnyúló kezelése érdekében egyre inkább előtérbe kerül a regionális együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az EU-s támogatások hatékony felhasználása, a környezetipari innovációk kérdésköre és a szemléletformálás jelentősége.